close

Mindazok esetében, amit az embernek óvni, félteni érdemes, az UNIQA biztosításai jelentik a biztonságos megoldást!

BÍZHAT BENNÜNK!

 

Az UNIQA Biztosító Magyarország hatodik legnagyobb biztosítótársasága.

 

1990 óta van jelen a biztosítói piacon a kezdetekben Colonia, majd AXA, 2003 novemberétől pedig UNIQA Biztosító néven.

 

Alaptőkéje több mint 4 milliárd forint, s több mint háromnegyed millió szerződést kezel.

 

Fő tulajdonosa az UNIQA-csoport (UNIQA Versicherungen AG, Praterstrasse 1-7, A-1020 Wien).

 

Többször kiérdemelte a Superbrand, az Év Pénzintézete és a Business Superbrand címet.

 

A biztosítási tevékenység mellett népszerű egészségprogramot működtet (UNIQA VitalClub), sporteseményeket, csapatokat és versenyzőket szponzorál.

 

A biztosítási piacon egyedülálló törzsügyfél-rendszere segítségével díj-visszafizetési garanciát és különféle kedvezményeket kínál lakossági és vállalkozó ügyfeleinek.

 

Vállalatunk szakértelmére és biztos hátterére az UNIQA-csoport 5 millió ügyfeléhez hasonlóan Ön is számíthat.

 

 

Ha a vállalkozások biztosításai érdeklik...

PRIVÁTBIZTOSÍTÁSOK

Sztorik, kérdések és válaszok a biztosítások világából


Gondolta volna?

privatbiztositasok.nanoweb.hu kép
Tudta, olvasta?
Hallott róla?


Szánjon erre is egy percet!
 
Az itt olvasható cikkek:
• 6 biztos jel: így leszel te is szegény nyugdíjas
• Tipikus hibák, melyek a betörők kezére játszanak
• 7 tipp, hogy ne törjék fel a kocsinkat
• Ki fizeti az épületről lehulló tárgy által okozott autókárt? 
• Ennyibe kerül az orvosi ellátás külföldön, ha van EU-kártyánk

• Súlyos baleset, összetört autók: mire fizet a biztosító?
• 7. főbűn: Nem védjük a vagyonunkat - Dr. Tóth András hírlevele
• Fel lehet készülni a külföldön történő közúti balesetekre
• Villámcsapások - Túlfeszültség elleni védelem
Mi minősül üzemi balesetnek?
Külföldön éri kár az autót - ezt érdemes tenni
Amiért csalódás lehet a kártérítés
 

6 biztos jel: így leszel te is szegény nyugdíjas

2014.03.07. 10:34 • pénzcentrum

Hiába gondolja úgy a lakosság többsége, hogy nyugdíjas éveiben képtelen lesz fenntartani a korábbi életszínvonalát, a későbbi szegénység képe sem motiválja eléggé az embereket a takarékoskodásra. Íme a hat legbiztosabb jele annak, hogy aktív éveid után neked is le kell majd mondanod az utazásról, autóról és még sok minden másról is.


1. Úgy gondolod, van időd elkezdeni a takarékoskodást?

Majd holnap, majd a következő fizetésből, majd jövőre...mindig máskor. Pedig minél hamarabb kezdjük el a nyugdíjcélú takarékoskodást, annál kevesebbet kell félretennünk a havi fizetésünkből. Érdemes lehet már huszonévesen nekiállni tervezni a sokkal távolabbi jövőt is, és akár az első fizetéstől kezdve félretenni. Azért is tanácsos fiatal korban nekilátni a takarékoskodásnak, mert hosszabb távú befektetések esetén összeállíthatunk olyan, kockázatosabb portfóliót is, melyek az ígért, magasabb hozamot csak hosszú évek múltán tudják biztosítani.

2. Az előtakarékosságnak nem a megfelelő formáját választod

Befőttesüvegben, párnacihában vagy sima bankszámlán tartod a pénzt? Így nemcsak az értékőből veszít az idő múlásával, de egy esetleges betörés esetén akár az öszes megtakarításunkat is magával viheti a betörő. A folyószámlánkon pedig azért nem érdemes nagyobb összeget tartani, mert szinte semmit sem kamatozik. Ma már olyan lehetőségeink vannak, amelyek nemcsak magasabb hozamot biztosítanak éves szinten, mint az egyszerű lekötött betétek, de állami támogatást is igényelhetünk adójóváírás formájában. Eddig az önkénetes nyugdíjpénztárak és a Nyugdíjelőtakaréskossági-számla (NYESZ) esetében kérhettük az adójóváírást, az idei évtől viszont már a nyugdíjbiztosítások esetében is meg tudjuk ezt tenni.


3. Azt hiszed, kis összegekből sosem fog elég pénz összegyűlni?

Ha szerinted havi 5-15 ezer forint félrerakásából sosem lesznek millióid, gondold újra! Csak egy egyszerű példa: aki havonta 15 ezer forintot hajlandó félretenni 20 éven keresztül nyugdíjbiztosításba, az közel 10 millió forintot gyűjthet össze, és mivel egy államilag támogatott takarékossági formát választott, így a 10 millióból csaknem 1,8 millió forint adójóváírást kap. Ha időben elkezdünk ilyen kisebb összegeket félretenni, akár meg is duplázhatjuk majd az állami nyugdíjunkat.

4. Feltöröd a megtakarításaidat jelenleg fontosnak gondolt célokért?

A nyugdíjcélú megtakarítások esetében a pénzt csak nyugdíjba vonulásunkkor, de legalább 10-20 éves gyűjtögetés után kaphatjuk meg. Amennyiben hamarabb szeretnénk az összeghez jutni, úgy a megtakarítás formájától függően vagy az évek alatt felgyűlt kamatot bukhatjuk el, vagy akár az állami támogatás 120 százalékát is vissza kell fizetnünk. És ezekkel a "szankciókkal" a bank nem csak azt szeretné elérni, hogy évtizedekig biztosan ott tartsuk a pénzünket, de így ösztönöz minket arra, hogy ne éljük fel idő előtt a megtakarításokat pillanatnyi szükségletek miatt.


5. Azt gondolod, hogy arra a "pár évre" felesleges félretenni?

Az emberek jelentős többsége bizony jelentősen alulbecsüli a nyugdíjba vonulása után várható élettartamát. Úgy kalkulálnak, hogy 65 éves koruk után még eléldegélnek pár évig, arra meg elég lesz pár évig takarékoskodni, vagy simán kihúzzák az állami nyugdíjból. Vagy a gyerekeik úgyis kisegítik őket. A probléma valójában az, hogy sokan összekeverik a születéskor várható életkort a későbbi életkorunkban várható élettartammal. Pedig egy 65 éves férfi még átlagosan 14-15 évig élhet, a nők pedig bizony még 18 évig. Ilyen hosszú időszakra érdemes lenne már jó előre elkezdeni takarékoskodni, nem?

5+1. Szerinted az állam megoldja addigra a nyugdíjkérdést?

Egy nemrég publikált kutatás szerint a magyarok 76 százaléka úgy gondolja, hogy az állam feladata a nyugdíj biztosítása. Pedig a negatív demográfiai változások ellen az állam túl sokat nem tud tenni. Míg 1980-ban 4 aktívra csak 2 eltartott jutott, napjainkban már 3 főt kell etartania ugyanennyi aktív személynek, az előrejelzések szerint pedig 2050-ra 4 aktívra már 6 eltartott fog jutni. Belátható tehát, hogy a mai nyugdíjrendszer fenntarthatatlan, és az állam által biztosított nyugdíj egyre csökkenni fog, a nyugdíjkorhatár várható növekedése mellett. Nem érdemes az államra várni, hogy a szakértők kitalálnak majd valami okosat, hanem előrelátóan időben kezdjünk el félretenni rendszeresen, akár kis összegeket is.

 

Tipikus hibák, melyek a betörők kezére játszanak

A rohanó életmód, a gondolkodás nélkül átvett viselkedésminták, de az általunk kifejlesztett rossz rutinok is végzetes következményekkel járhatnak. Látszólag apró, sőt jelentéktelen dolgokra is felfigyelhetnek azok, akik eleve az általunk előteremtett értékekre pályáznak! A filantróp naivitás, a figyelmetlenség megbosszulhatja magát. A folyamatos híradások, figyelmeztetések (tanácsok) ellenére továbbra is vannak akik "mindent jobban tudnak" és kizárólag saját, keserű tapasztalataik mentén képesek fejlődni.  Az igazán okos emberek igyekeznek mások hibájából tanulni - ez az írás itt nekik szól! Összefoglalom a legjellemzőbb hibákat melyeket a betörők könyörtelenül kihasználnak. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. Kulcs kérdés!  A triviális, lábtörlő alá, vagy a postaládába "rejtés" módszere csemege még a kezdők számára is. Ha már mindenképpen hátra kívánjuk hagyni a kulcsot, azt adjuk oda egy megbízható szomszédnak, vagy találjunk egy rafinált rejtekhelyet amelyet csak mi ismerünk. Akik óvatlanul kezelik (elhagyják) könnyen másolható kulcsukat azok szintén pórul járhatnak. A professzionális, nem másolható kulcsok biztonságos kezelése és tárolása fokozza a biztonságunkat!

2. Lezserség, szétszórtság, naivitás! A tárva-nyitva hagyott, vagy záratlan ajtónál jobban már nem lehet megkönnyíteni a csibészek dolgát. A lakás szellőztetése céljából kinyitott ablakok, illetve  garázs-, vagy pinceajtók is galibákat okozhatnak. Amennyiben a riasztónkat nem élesítjük be, vagy kézenfekvő kódot használunk az is fokozza kockázati kitettségünket. Jóllehet a betörők döntően éjszaka indulnak "bevetésre", de akár fényes nappal is kíméletlenül kihasználják a "felkínált" lehetőséget A biztonsági tudatosságunk koncentrált  "tréningezése" sokat segíthet, hogy ne legyünk áldozatok!

3. Olcsó bejárati ajtók, ablakok és zárszerkezetek! A gyenge minőségű nyílászárók - már csupán saját sikerélményük növelése céljából is - könnyűszerrel leküzdhető akadályok a hívatlan látogatók számára. Egyes bejárati ajtókat szinte egyetlen erőteljes rúgással fel tudnak törni. Hasonló a helyzet a rácsokkal és biztonsági fóliával nem védett ablakok esetén is. Ha nem szeretnénk, hogy értékeink könnyű prédává váljanak vásároljunk minőségi biztonsági ajtót és nyílászárókat, továbbá zárszerkezeteket. Mindaddig amíg a mechanikai védelemről nem gondoskodunk, teljesen fölösleges elektronikus jelzőrendszereket telepíttetnünk. 

4. Gyakorlatilag semmilyen értékelhető biztonsági berendezés sincs felszerelve! Tapasztalataim szerint a lakosság többsége semmiféle vagyonvédelmi technikát nem szereltet fel hazánkban. Sem biztonsági ajtót, sem hevederzárat, de riasztó-,  vagy kamera rendszert sem. Biztonsági fóliákról, -rácsokról, redőnyökről, széfekről pedig ne is beszéljünk. Egyébiránt az Egyesült Államokban is csupán a háztartások 17%-ban alkalmaznak biztonsági megoldásokat. Szakértői becslések szerint a "teljesen védtelen" lakások kockázati kitettsége legalább 300%-kal magasabb a riasztóval felszereltekkel szemben.

A hamis biztonságtudat vagy a spórolás könnyen megbosszulhatja magát, következésképpen  lehetőségeink szerint célszerű cselekednünk!

5. Segédeszközök tálcán felkínálása. Nyilvánvaló módon a bűnözők nem kívánnak hatalmas eszközparkkal útra kelni, - ennél fogva bármilyen kezük ügyébe kerülő dolgot felhasználhatnak ellenünk. Az udvarban hagyott létra, szerszámos láda, gépkocsi emelő, bármilyen erősebb feszítővasként alkalmazható fém darab  is megteszi számukra. A kerti szerszámok tárolására kialakított kis faházikók gyakran semmilyen módon nincsenek védve, - pedig akár az ásó is felhasználható feszítővasként! Preventív jelleggel érdemes időnként a betörők észjárásával gondolkodva körbenézni az otthonunk körül.

6. Árulkodó jelek!  A bejárati ajtóra kifüggesztett családtagoknak hátrahagyott cédula, a tele zsúfolt postaláda, a napokig leeresztett redőnyök egyaránt "üzenet" értékűek. A hangpostánkra hátrahagyott tartalom miszerint 2 hétre szabadságra mentünk, sőt a kukatároló mellé kidobott drága elektronikus berendezések dobozai is jelzés értékűek. Ha hosszabb időre elutazunk, az már néhány napon belül nyilvánvalóvá válik bárki számára, a leengedett redőnyök, és a gazosodó kertünk láttán. Érdemes szem előtt tartanunk, hogy a "hiénák" folyamatosan a rést keresik a "védelmi pajzsunkon".

Apropó, ha már mindenáron jeleket kívánunk hagyni, akkor hajrá: a  bejárati ajtó elé kitett katonai bakancsnak, vagy a vigyázz a kutya harap táblának számunkra sokkal kedvezőbb a pszichológiai  hatása.


7. Gagyi, elhanyagolt és muzeális értékű riasztórendszerek. Hozzáértés és pénz hiányában sokan csak olcsó alarm berendezéseket szereltetnek fel. A viszonylag minőségi betörésjelzők folyamatos - minimum évente egy alkalommal történő - karbantartását is rengetegen "megspórolják". A 15 évvel ezelőtt installált rendszerek, melyekhez sem terv dokumentáció, sem pedig mesterkód nem áll rendelkezésre, gyakorlatilag menthetetlenek. A villanyszerelő haver által sufni tuningolt kütyütől se várjunk csodákat. Ha már elhatározásra jutottunk, érdemes professzionális védelmi rendszert felszereltetnünk, távfelügyeleti szolgáltatással együtt. Védelem-taktikai szempontból a profi megoldások kültériek, mégpedig azért, hogy minél korábban jelzést adjanak a tulajdonosnak, vagy a távfelügyeleti központnak! Az egyre modernebb technológiák azonnali üzenetet tudnak küldeni a felhasználó okostelefonjára, aki a felkínált opciók alapján intézkedhet.

8. Kültéri világítás hiánya. A gazfickók többnyire azért éjszaka aktivizálódnak, mert a sötétség leple alatt megőrizhetik inkognitójukat - hiszen ez az egyik alap irányelvük, hogy ne legyen tettüknek szemtanúja. A beugró szögletek, a belátást megelőző kőkerítések, és erős növényzet paradox módon tovább segítheti az elkövetőket. A mozgásérzékelővel kombinált kültéri világítást roppant hasznos védelmi megoldás, egyúttal a késő éjszakai hazaérkezésünket is kényelmesebbé és biztonságosabbá teszi! Az elrettentő hatás fokozása érdekében a mozgásérzékelő jelzése akár egy erőteljes elektronikus  kutyaugatást is beindíthat. Kevesen tudják, hogy az erőteljes kültéri világításnak nagyobb a bűnmegelőző hatása mint a kamerarendszereké! 

9. Kamerarendszer hiánya. Természetesen egyetlen elektronikus jelző rendszer sem képes önmagában megállítani a vagyon elleni bűncselekményeket. A jól felszerelt professzionális - éjszaka is "látó" -  kamerák azonban képesek viszonylag értékelhető felvételeket rögzíteni az elkövetőkről. Na ez az amit ők nagyon szeretnének elkerülni! Az intelligens technológiák pedig azonnal értesítést küldenek a tulajdonos számára aki távolról is képes intézkedni. (Egyébiránt a technológia a biztonságérzetünket is fokozza, mert a Balaton partról is bármikor egy pillanat alatt "haza nézhetünk"!  Manapság már egyre több károsult a közösségi médiában is megosztja a tettes számára kínos - és a lebukás veszélyét fokozó - felvételeket. Valamire való betörő manapság már nem hagy hátra ujjlenyomatot, viszont egy jó kamerakép alkalmas lehet a beazonosítására. 


10. Élőerő jelenlétének hiánya. Nyilvánvalóan ha a családtagok közül bárki otthon tartózkodik, az nagy mértékben csökkenti a zsiványok esélyeit. Ha hosszabb időre elutazunk, érdemes úgy megszervezni lakásunk védelmét, hogy bárki azt érzékelje a ház nem gazdátlan. Okos elektronikus berendezés alkalmazásával olyan virtuális hatást tudunk generálni mintha otthon lennénk! Továbbiakban még az éber és figyelmes szomszédok-, vagy akár az utcai járókelők jelenléte is kockázati tényező a gazfickók számára.  A bioriasztóként működő házőrző kutyák pedig kiemelten komoly mértékben csökkenthetik a káresemény bekövetkezését.

11. Túlzott kitárulkozás, magamutogatás. A közösségi médiában terjedő "kór" sokakat "megfertőz, - és mindenféle megfontolás nélkül osztanak meg fotókat - sőt immáron videó felvételeket is - a nappali szobájukról, magánéletükről nyaralási céljaikról, hétvégi kiruccanásaikról. Ezek az adatok azonban többnyire nem csupán a közvetlen rokonsághoz és jó barátokhoz jutnak el, hanem számtalan csupán felületesen ismert személyhez is. A helyszínek folyamatos megadása eleve sok információval szolgálhat szokásaikról, de arról is mikor vagyunk távol otthonunktól. A Google Maps segítségével a rossz fiuk egyfajta virtuális terepszemlét is képesek produkálni. Azt javaslom, hogy nagyon fontoljuk meg, milyen képeket és adatokat osztunk meg!


12. "Gazdátlanság". Nagyon figyelemreméltó a  "betört ablak elv" mely szerint ha családi házunkat elhanyagoljuk, például a törött üveget nem javíttatjuk meg, az a bűnözőket felbátorítja! Hiszen mindez arra utal, hogy nincs igazi felelősen gondolkodó gazdája a háznak. Már csak bűnmegelőzési célból is hasznos tehát ha, rendben tartjuk otthonunkat! A jó szándékú embereknek örömet, másoknak bosszúságot okoz, ha kijavítjuk az épület hibákat, lefestjük a már rozsdás kerítésünket, és összetakarítjuk a szemetet a ház körül. A rendezett állapotok, a tisztaság és minőség egyértelműen azt sugallja, hogy a jó gazda gondosságával felügyeljük a területet, - így tehát a bűnözők tovább állhatnak.

Természetesen értekezhetnék még a szolidaritás hiányáról, a közömbösségről, az illetékes hatóságok működésének hiányosságairól, de ez nem az én asztalom. A polgárőrség, és más közösségi bűnmegelőzési céllal alakult szervezetek, mint pl. a SZEM is nagyon sokat tesz a közbiztonság érdekében. Értékeink megóvását illetően, saját felelősségünket azonban senkire sem háríthatjuk át. Hamis biztonságérzetünket folyamatosan táplálja komfort zónánk, illetve a tapasztalat, hogy eddig megúsztuk (már aki)! A kockázatok attól függetlenül léteznek, hogy azokról tudomást veszünk-e vagy sem! Szerintem rdemes szembe néznünk a tényekkel, és első lépésként számba venni valóságos kockázatainkat!

Kincs István blogja

írta: steve4security12 - 2017. április 24.

 

 

7 tipp, hogy ne törjék fel a kocsinkat

2017. május 6. 15:43 kemma.hu

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság tanácsai, arra vonatkozólag, hogyan előzhetjük meg

Gépkocsi feltörések leggyakrabban akkor történnek, ha a tulajdonos értékeket hagy az utastérben. A látható helyen hagyott táska, csábító lehet a potenciális elkövetőknek még akkor is, ha azokban semmilyen érték nincs, mert azt ők nem tudhatják. Ilyen esetben, ha lopási kár nem is keletkezik, a jármű ablakának betörésével okozott rongálási kár jelentős lehet.

1. Amennyiben lehetőségük van rá, parkoljanak őrzött helyen! Az esti órákban lehetőleg olyan helyet válasszanak, ahol jó a közvilágítás, illetőleg a parkolóhely belátható és forgalmas!

2.  Mielőtt elhagyják járművüket, győződjenek meg arról, hogy az ajtók, ablakok zárva vannak! Erre akkor is oda kell figyelni, ha csak rövid időre távozunk.

3. Az utastérben látható helyen ne hagyjanak értéket! Ha más megoldás nincs, használják a csomagtartót!

4. Nagyobb értékű műszaki cikk vásárlása esetén azt ne hagyják az autóban, lehetőleg azonnal szállítsák haza!

5. Az autóba utólag beépített zenelejátszók, hifi berendezések legyenek kivehetőek, levehető előlappal szereltek vagy kóddal ellátottak! (Ezek a biztonsági lehetőségek persze csak akkor érnek valamit, ha ki is használják őket.)

6.  A tolvajok általában kerülik a betörésvédelmi és biztonsági fóliával ellátott gépkocsikat. A betört üveget a fólia egyben tartja, annak eltávolítása időigényesebb művelet, és így a lebukás kockázata is növekszik a tolvajok számára. (Csak az előírásoknak megfelelő engedéllyel rendelkező fóliát szabad használni!)

7.  Amennyiben mégis feltörték autóját, hívja a rendőrséget a 112-es segélyhívószámon. A rendőrök megérkezéséig ne nyúljon semmihez, mert a gépkocsit és annak környezetét vizsgálni fogják!

 

Ki fizeti az épületről lehulló tárgy által okozott autókárt?
[origo]|2011. 10. 06., 17:31| 

Az épületről lehulló tárgy által a parkoló autóban okozott kárért a jog szerint az épület tulajdonosa a felelős, ám bizonyíthatja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértette meg. Igaz, a károsultnak is lehetősége van azon lépések megtételére, amelyek igénye jogosságát támaszthatják alá - tudta meg az [origo] a D.A.S. JogSzerviz szakértőjétől. 

Az épületről lehulló tárgy által okozott kár esetei tekintetében a Polgári törvénykönyv három nagy csoportot különböztet meg, így az épület egyes részeinek lehullásából, vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kárt, az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kár, valamint valamely tárgynak lakásból való kidobásával okozott kárt. Az első esetben a kárért az épület tulajdonosa a felelős, aki csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg. A második esetben annak a felelőssége állapítható meg, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették. A harmadik esetben attól függően, hogy a tárgyat honnan dobták ki (lakásból, vagy közös használatú helységből), a lakás bérlője, vagy használója, vagy az épület tulajdonosa a felelős. 

Fő szabály, hogy ilyenkor a lakás használója (bérlője) felel az okozott károkért, ha azonban megnevezi, hogy ki dobta, öntötte ki a tárgyat a lakásból, akkor a tényleges károkozó felel, a használó pedig kezesi felelősséggel tartozik. Ha azt bizonyítja a lakás használója, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott az épületben, akkor a használó mentesül a felelősség alól. Ha az épület közös használatra szolgáló helyiségéből hullott ki, vagy dobtak, ill. öntöttek ki tárgyat, abban az esetben az épület tulajdonosa a felelős a károsulttal szemben, kivéve, ha megnevezi a károkozót, mert akkor ebben az esetben is csak kezesként felel.

Adott esetre nézve mérlegel a bíróság

A jelenleg hatályos szabályozás értelmében az épületről lehulló tárgyak által okozott kárért az épület tulajdonosa a felelős; kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A bíróság - amennyiben a felek nem tudnak megegyezni és az ügy ilyen szakaszba jut -, a fenti feltételek meglétét mindig az adott esetre vonatkoztatva mérlegeli - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője, dr. Tóth Hajnalka. 

Összezúzta az autót

Mit lehet tenni, ha az autónkban bekövetkezett a kár? A szakértő szerint először is fényképfelvételeket kell készíteni a kocsikról, a kárról, valamint az épületről. Lehetőleg a dátum is látszódjon a fényképfelvételen. A helyszínen esetlegesen jelenlévő tanúktól meg kell próbálni elkérni nevüket és elérhetőségeiket, hogy a későbbiekben lehetőség szerint tanúskodjanak. Magánház esetén érdemes felkeresni a ház tulajdonosát, ha pedig társasházról van szó, akkor a közös képviseletet. 

Nem a károsultnak kell a lakásbiztosítóhoz mennie

Tanácsos mindezekről jegyzőkönyvet felvenni. A jegyzőkönyvben pontosan rögzíteni kell a ház tulajdonosának, közös képviselőjének nevét, címét, saját nevünket, címünket, a kár időpontját, pontos helyét és a kár leírását. Fontos, hogy a jegyzőkönyvet minden érintett írja alá és kérjen belőle egy másolati példányt. Ezt követően lehet elvinni az autót szervizbe, ahol javítási árkalkuláció kérhető, vagy megjavíttatás esetén számla. A számlát, vagy a javítási árkalkulációt és a helyszínen felvett jegyzőkönyv másolati példányát el kell küldeni a ház tulajdonosának vagy a közös képviselőnek postán tértivevényes levél kíséretében, melyben felszólítják őket a fizetésre. A D.A.S. JogSzerviz szakértője kiemelte: előfordul, hogy a tulajdonos, vagy közös képviselő a lakásbiztosítóhoz irányítja a károsultat. Ám ezt nem szabad elfogadni, hiszen itt más a helyzet, mint a gépjármű kötelező felelősségbiztosítása esetén, ahol közvetlenül kell a károsultnak a biztosítóhoz fordulnia. 

A casco szerepe

Amennyiben van casco biztosításunk, és a kár kifizetése valószínűleg elhúzódik (például: bírósági per), érdemes a biztosítást igénybe venni. Ebben az esetben az önrész összege követelhető a ház tulajdonosán, társasházon, amennyiben pedig a casco biztosítás díja is emelkedne a kifizetéssel, akkor ez is követelhető. Mindehhez kérni kell majd egy igazolást a casco biztosítótól, és ezt is elküldeni a ház tulajdonosának, vagy a közös képviselőnek - mutatott rá dr. Tóth Hajnalka. 

Kárenyhítési kötelezettség 

Nagyon fontos szabály az is, hogy a károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. E körben jellemző eset, hogy a betört szélvédő miatt, csapadékos időjárás esetén átáznak a gépkocsi ülései. Adott esetben a biztosítótársaság - a bizonyítási teher rajta van -, alappal hivatkozhat arra, hogy az autó tulajdonosa nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének, nem takarta le időben, ezért emelkedett a kár mértéke.

 

 
Ennyibe kerül az orvosi ellátás külföldön, ha van EU-kártyánk
2011. január 10., hétfő 9:32 - Világgazdaság 

Az európai uniós szabályoknak köszönhetően a külföldre utazó magyaroknak lehetősége van a kötelező hazai egészségbiztosításuk terhére igénybe venni a külföldön elvégzett esetleges sürgős beavatkozásokat. Az ellátás az európai egészségbiztosítási kártyával vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal vehető igénybe - olvasható a Világgazdaság mai számában. 

A kártyát, illetve az azt helyettesítő nyomtatványt az illetékes egészségpénztáraknál lehet személyesen vagy postai úton igényelni. Ezekkel a nyomtatványokkal az Európai Gazdasági Térség államaiban ugyanaz a szolgáltatás jár a magyar betegnek, mint az adott ország biztosított állampolgárainak. 

A kártya vagy a nyomtatvány kiváltásával a biztosítás összege egyébként az adott ország társadalombiztosítása által nyújtott támogatásnak megfelelő lehet, a fennmaradó részt a betegnek kell megtérítenie. Azonban fontos tudni a magyar turistáknak, hogy az adott ország biztosítottjainak önrészt kell fizetniük az ellátás igénybevételekor és így ennek összegét honfitársainknak is maguknak kell viselniük. E mellett például Franciaországban és Svájcban, a kórházi tartózkodást nem igénylő kezelések költségét teljes összegben a helyszínen kell kifizetni, amit csak a hazatérés után egyenlít ki az OEP.

 

Az összegek folyamatosan változhatnak 

Azt is érdemes megjegyezni, hogy csak a közbiztosítókkal szerződésben lévő orvosnál vehető igénybe a sürgős beavatkozás az EU-kártyával vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal - fejeződik be az eredeti forrásban nyilván nagyobb terjedelmű cikk ismertetése.

 

Súlyos baleset, összetört autók: mire fizet a biztosító?
Pénzcentrum.hu 2011. november 24.

Bár a jogosítvány megszerzéséhez mindenkinek tisztában kell lennie azzal, mi is a teendő egy baleset után, azonban a volán mögött eltöltött évek gyakorta fátyolossá teszik a tanultakat. Rengeteg kérdés merülhet fel egy közúti balesetet követően; mikor kell például rendőrt hívni, milyen papírokat kell kitölteni és pontosan mennyi időnk is van arra, hogy jelentkezzünk a biztosítónknál? A Pénzcentrum.hu most feleleveníti a tanultakat, s összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat, hogy az autóval járók higgadtan cselekedhessenek, ha megtörtént a baj. 

Egy közúti balesetet követően a legfontosabb meggyőződni arról, hogy történt-e személyi sérülés. Abban a sajnálatos esetben, ha igen, rendőrt és mentőt kell hívni. Telefonon több helyről is kérhetünk segítséget, melyek közül a legfontosabbak a mentők (104), a tűzoltók (105) és a rendőrség (107). Mobilról a legcélszerűbb az általános segélykérő telefonszámot, a 112-es számot tárcsázni, illetve az autópályák mentén is vannak segélykérő telefonok, általában 2 kilométerenként. 

Bár kétségtelen, hogy egy karambolt követően gyakran nem is tudjuk "hol áll a fejünk", nagyon fontos, hogy a segélyhíváskor feltétlenül mondjuk be a telefonszámot, melyről a hívást intézzük, közöljük a baleset pontos helyét, vagy legalább hozzávetőleges tájékozódási pontokat, illetve ismertessük a sérültek számát, korát, nemét és az esetleges különleges körülményeket is. Az is nagyon fontos, hogy az egyéb veszélyforrásokról se feledkezzünk meg értesíteni a diszpécsert ( pl.: leszakadt nagyfeszültségű vezeték, kiömlött vegyi anyag, stb). Végezetül figyeljünk a mentős kérdéseire, s csak akkor rakjuk le a telefont, ha már bontották a vonalat. 

Ha nem sérült meg senki 

A személyi sérülést egyébként külön adatlapon kell bejelentenünk a biztosítónk felé, a káresemény után minél hamarabb. Amennyiben nem sérült meg senki a balesetben, nem kötelező a hatóságot értesíteni, azonban vannak olyan esetek, amikor mégis ajánlott ezt megtenni. Abban az esetben például, ha a baleset jelentős anyagi kárral járt, vagy külföldi, illetve közüzemi feladatokat ellátó járművel csattantunk, szintén érdemes lehet a hatóságok értesítése. Abban az esetben sem árt bevonni a hatóságokat, ha a felelősség elismerésével kapcsolatban nem jutunk dűlőre. 

Itt érdemes kiemelni, hogy a rendőri intézkedés minden esetben eljárást von maga után, ami jókora plusz költséget jelenthet a vétkes félnek. Azt sem árt tudni, hogy amennyiben értesítettük a hatóságot, mindenképp meg kell várni a járőröket, s ez akár hosszú órákig is eltarthat. 

Egy kis papírmunka

A biztosítási kárrendezéshez elengedhetetlen, hogy a másik féllel karöltve, még a helyszínen kitöltsük az Európai baleseti bejelentőt, ismertebb nevén a kék-sárga betétlapot. Bár a betétlapot ingyenesen be lehet szerezni, mégis előfordulhat, hogy nincs kéznél a sorsdöntő pillanatban. Ebben az esetben érdemes egy üres papírra felírni a baleset körülményeit; napokkal a baleset után ugyanis aligha emlékezhetünk minden egyes körülményre, arról nem is beszélve, hogy ilyenkor a vétkes fél könnyedén kitérhet kötelezettsége alól. A bejelentő lap kitöltése ugyanakkor - mint az a nyomtatványon is olvasható - nem jelenti a felelősség elismerését, a balesetek körülményeinek leírása csak a gyorsabb kárrendezést szolgálja. Mindazonáltal a biztosítói kifizetéshez nem elegendő például az Európai baleseti bejelentő, annak kiegészítéseként egyéb adatokat is kérnek a társaságok.

.
Nyomtatványaink helyes kitöltése a lelke az egész folyamatnak, ugyanis, ha rosszul töltjük ki, akkor nem sok jóra (és pénzre) számíthatunk a biztosító részéről. Nagyon fontos például tisztázni, hogy ki a baleset okozója, illetve ki a vétlen károsult. Szintén elengedhetetlen, hogy mindkét jármű vezetője az aláírásával igazolja a kitöltött betéti lapon szereplő adatok valódiságát, s ne feledkezzünk meg az esetleges tanúk nevének és lakcímének feltüntetéséről sem. Ezt követően az érintettek a bejelentő egy példányát vegyék magukhoz, mely birtokában tudják igényeiket érvényesíteni a biztosítóknál. 

A baleseti bejelentőlappal mind a károsultnak, mind a károkozónak jelentkeznie kell a saját biztosítójánál. A károkozónak 5 nap áll a rendelkezésére, hogy a felelősségbiztosítását gondozó társaságnál bejelentése a káreseményt (ha van Casco kötvényed, saját károd ezen keresztül térítik meg). A károsult személynek pedig 30 napja van arra, hogy a károkozó biztosítójánál a saját kárigényét bejelentse. A károkozást a baleseti bejelentő lap személyes leadásával, vagy elektronikus (telefax, e-mail) és postai úton történő megküldésével jelenthetjük biztosítónk felé. Ha a károkozó külföldi állampolgár volt, a kárt a MABISZ bármelyik tagbiztosítójánál bejelentheted. Ebben az esetben fontos feljegyezni a károkozó külföldi felelősségbiztosítójának nevét, a birtokában lévő zöldkártya számát és érvényességi idejét is. 

Mi a teendő akkor, ha külföldön történik a baleset? 

Ha külföldön kárt szenvedünk, illetve kárt okozunk, és az ellenérdekű féllel a felelősség kérdésében és a baleset bekövetkezésének körülményeiben egyetértünk, valamint egyéb ok (pl. személyi sérülés, vagy a baleset helye szerinti ország egyéb előírásai) miatt sem szükséges rendőrt hívni, a baleset másik részesével a fentiekben leírt módon, kölcsönösen töltsük ki az Európai Baleseti Bejelentőt, nem megfeledkezve annak aláírásáról sem. Mindazonáltal a magyar károsultnak több lehetősége is van kártérítési igényének érvényesítésére. Amennyiben a baleset a Zöldkártya Rendszer valamely tagországa területén következett be, és a kárt az Európai Unió valamely más tagállamában üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult igényével közvetlenül fordulhat a károkozó külföldi felelősségbiztosítójához vagy annak magyarországi kárrendezési megbízottjához. 

Amennyiben a balesetet nem az EU valamely tagországa területén üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult nem tudja igénybe venni kárrendezési megbízott segítségét. Ilyen esetben az igényt közvetlenül a külföldi felelősségbiztosítóval szemben lehet érvényesíteni. Ugyanakkor minden esetben figyelembe kell venni, hogy a kárigények elbírálása és a kár rendezése a baleset helye szerinti ország jogszabályai szerint történik. 


7. főbűn: Nem védjük a vagyonunkat
Dr. Tóth András pénzügyi tanácsadó hírlevele – 2012. április

Az életben a legbiztosabb dolog, hogy mindig váratlan dolgok történnek. Ha az ember biztonságban akar élni akkor nem teheti maga és a családja életét attól függővé, hogy jár-e a lakása felé egy suhanc aki kirabolja, vagy elviszi az autóját. Ennek ellenére az emberek meg vannak győződve arról, hogy ilyen váratlan bajok kizárólag másokkal fordulhatnak elő.

Pedig az ilyen dolgokra találták fel a biztosítást. Az emberek döntő része a baj bekövetkezése után köt biztosítást. A lakásbiztosítások, riasztórendszerek legjobb ügynökei a rendőrségi helyszínelők. Ez egyébként mindig így volt, a világ első korszerű biztosítóját közvetlenül az 1666-os nagy londoni tűzvész után alapították, amikor praktikusan az egész város leégett… A társaság egyébként három névváltoztatás után még a mai napon is él, jelenleg a világ hatodik legnagyobb biztosítója – és ez azért rámutat arra, hogy a biztosításra komoly igény van (és persze komoly profit is van benne...)

A biztosítással kapcsolatban a legfontosabb alapszabály hogy mindent az értékén kell biztosítani. Egyrészt nagyon kellemetlen, ha alulbiztosítunk: ha kétmilliót ér a kocsink és ellopják, nem sokra megyünk félmillióval. Másrészt a törvény tiltja a túlbiztosítást: nem kaphatunk a százezer forintos holmink ellopása után háromszázezer forintot. (Bár ezt sokan rendszeresen megpróbálják elérni...)

Egy olyan terület van, amit nem lehet értékén felül biztosítani – ez az életbiztosítás. Itt az alapszabály, hogy annyiról kell szólnia a kockázati életbiztosításnak, amivel a család 3 évig meg tud élni – ennyi idő kell átlagosan, amíg át lehet rendezni a család anyagi életét egy váratlan haláleset után.

Az életbiztosítások esetén az idei év különlegessége, hogy a nőknek idén lehet utoljára olcsón kockázati életbiztosítást kötni. A jövő évtől kezdve az Európai Unió megtiltja, hogy a biztosítók nemileg diszkriminálják a nőket. Eddig ugyanis, mivel a nők sokkal tovább élnek, ezért kb. 40%-al alacsonyabb áron köthettek kockázati életbiztosításokat. Azért annak örülök, hogy egyelőre törvényben nem tiltották meg a nőknek, hogy tovább éljenek, sőt nem tettek ez irányba konkrét lépéseket, hogy a nők életét a férfiakéval azonosra kurtítsák.

A biztosítókkal szemben nagyon sokaknak vannak aggályaik – úgy érzik, a szerződést szívesen megkötik, a pénzt is elfogadják. Már az adminisztrációval és nyilvántartással is vannak problémák, de ha valami baj van, akkor a fizetésnél nagy előszeretettel packáznak az ügyfelekkel, válogatott módszerekkel halogatnak és faragják le a fizetendő összegeket. Bár ez teljesen megalapozatlan pletyka, amivel számtalan, időfelesleggel rendelkező tölt meg rengeteg internetes fórumot…


Mindenesetre, biztosítani feltétlen szükséges. Mert kizárt dolog, hogy egy életet végig lehet úgy élni, hogy soha semmi baj se történjen.



 

Fel lehet készülni a külföldön történő közúti balesetekre
2012. június 24., vasárnap, 1:34 – origo.hu 

A nyáron jelentősen gyakrabban szenvednek magyar állampolgárok közúti balesetet külföldi utakon és számos szabálysértés is indul ellenük. A gépjárművek felelősségbiztosítása nem csak Magyarország területén érvényes, az úgynevezett zöldkártya tagállamokban is élő felelősségbiztosításunk van - mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. A biztonság kedvéért külföldi utazás előtt érdemes felvenni a kapcsolatot biztosítónkkal, ahol naprakész tájékoztatást kaphatunk arról, hogy a meglátogatott országban a fentieken kívül nincs-e szükség úgynevezett Nemzetközi Zöldkártyaigazolásra, aminek kiállítása díjtalan - tanácsolta dr. Vizi András. 

Ha külföldön valaki kárt okoz, megfelelő nyelvismeret híján csak olyan okmányokat írjon alá, amelynek tartalmával tisztában van, és amelyek tények tekintetében is helytállóak. Ha a magyar állampolgár volt a felelős, a hazai biztosítója megtéríti az okozott kárt. Amennyiben magyar állampolgárnak okoz kárt egy külföldi jármű, feltétlenül ki kell tölteni a kék-sárga színű, egész Európában egységes baleseti kárjelentő lapot. A D.A.S. JogSzerviz szakértője rámutatott: különösen pontosan fel kell jegyezni a károkozó gépjármű rendszámát és Zöldkártya számát. Vitás helyzet esetén mindig érdemes rendőrt hívni, mivel sok esetben a hazai pályán lévő károkozó visszaél azzal, hogy a károsult nem ismeri a nyelvet, és írásban nem ismeri el a kárt, vagy ködösen fogalmaz a baleseti bejelentőn, ami később akadálya lehet a sikeres kártérítésnek. 

A papírok beszerzése

A rendőrtől baleseti igazolást kell kérni, mivel a később megszülető határozatból ez alapján lehet másolati példányt igényelni. Bármilyen esetben érdemes fényképeket készíteni a balesetről, és esetleg tanúkat keríteni. Hazaérve a saját biztosítótól lehet úgynevezett szívességi kárfelmérést kérni. Ekkor megszabott díj ellenében a biztosító felméri a kárt, és totálkár esetén megállapítja a kárösszeget. Ha a jármű javítható, szerviztől kell árajánlatot kérni, ebben az esetben a javítási díj képezi majd a kár összegét. Fontos, hogy a megbontás után észlelt károk esetében pótszemlét kell kérni a biztosítótól. A kárt főszabályként a külföldi biztosító, és ha van, akkor annak magyarországi levelezőpartnere köteles megtéríteni. A magyarországi levelezőpartnerről a MABISZ adhat felvilágosítást. 

Esetleges jogvita esetén magyarországi bíróság lesz illetékes, ezért meg lehet spórolni tőlünk nyugatra lévő országok magas perköltségét és ügyvédi munkadíját, valamint a keleti országok ráérős, évekig tartó eljárásait. Természetesen a hazai eljárás előnye a nyelv és jogkörnyezet ismerete is. Kényelmes és biztos megoldás casco-ra rendezni a kárt, de a casco-bónusz ilyenkor levonásra kerülhet. Az önrész és az egyéb költségeket a levelezőpartner ellen lehet érvényesíteni, ha a felelősség tisztázott - mondta el dr. Vizi András. 

Szabálysértések

Az európai országok közlekedési szabályai nagyjából egyformák, de az esetleges különbségek miatt érdemes többletinformációkat szerezni. Jó forrás lehet a konzulátusok, biztosítók megkeresése. Még az Európai Unióban is megmaradt az a "szokás" hogy a pórul járt gépjárművezetőket a bíráság vagy biztosíték megfizetéséig nem engedik tovább, ez ellen sajnos nem lehet érdemben fellépni, a jogrendszerek erre sajnos lehetőséget biztosítanak. Jó tudni, hogy az adott ország magyar konzulátusa a nap 24 órájában tolmácsolást végezhet magyar állampolgárok részére. 

Visszatérő probléma az autó nem megfelelő műszaki állapota is. Tőlünk nyugatra a futómű és a motor állapotának magasabb követelményeknek kell megfelelniük, ezért érdemes bevizsgáltatni a járművet indulás előtt. Bizonyos országokban kötelező a téli gumi és a hólánc, az alpesi hágókon a szezonon kívül is. A figyelmetlen gépjárművezető magas bírságra számíthat, a hatóság a jármű továbbhaladását kötheti a kijavításhoz is, melynek magas költségei tovább növelhetik a költségeket - figyelmeztetett dr. Vizi András.

 

 

VILLÁMCSAPÁSOK - TÚLFESZÜLTSÉG ELLENI VÉDELEM

A villám nem csak akkor okozhat kárt, ha közvetlenül épületeinkbe, építményeinkbe sújt le, hanem a biztosított ingatlantól akár több száz méterre lecsapva is működésképtelenné teheti a tévét, a hűtőt,  a számítógépeket stb.

Társaságunk valamennyi vagyonbiztosítása fedezetet kínál a  villámcsapás másodlagos hatása által okozott károkra (vagy az alapbiztosítás része, vagy opcionálisan választható). Ez nem is lehet másképp, hiszen mostanában ez sajnos már elég gyakori jelenség. Tekintettel arra, hogy a háztartásokban, az irodákban és cégeink telephelyein egyre több az érzékeny elektronikai berendezés, érdemes a tulajdonosoknak/bérlőknek is felkészülniük e jelenség elleni védelemre.
privatbiztositasok.nanoweb.hu kép privatbiztositasok.nanoweb.hu kép

Azon túl, hogy lakásunkat/irodánkat/műhelyünket villámhárító és elosztószekrényekbe beépített eszközök is védik a villámcsapások okozta (és hálózati hibából fakadó) túlfeszültség ellen, érdemes a helyiségekben elhelyezett hálózati elosztókat speciálisakra cserélni. A szakboltokban és már szinte minden nagyobb általános kereskedelmi egységben kapható hálózati túlfeszültség elleni védelemmel felszerelt elosztók viszonylag olcsók, s ez az ár csak töredéke annak, amit egy messzebb lecsapó villám okozta károk miatt lennénk kénytelenek lenyelni (nem számítván az utánajárást és a bosszúságot).

 

Mi minősül üzemi balesetnek?

www.munkajog.hu 2014. 05. 14. Dr. Jónás Tünde

Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalom, amely esetben a munkavállaló az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira, így baleseti egészségügyi ellátásra, baleseti táppénzre és baleseti járadékra lehet jogosult. A munkabaleset fogalmát a munkavédelmi szabályok határozzák meg. Mindkettőben közös elem a baleset, amely az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Megállapítható az összefüggés például munkahelyi tisztálkodás, öltözködés, étkezés vagy üzemorvosi szolgáltatás során bekövetkezett baleset esetén. Ha a munkahelyen étkezési lehetőség nincs, akkor az ebédidőben történt baleset kizárólag akkor minősülhet üzeminek, ha a munkavállaló valóban étkezésre vette igénybe a szünetet.

Üzemi balesetnek minősül az a baleset is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Utóbbinál az az orvosi vizsgálat vagy kezelés vehető figyelembe, amelyet a keresőképtelenség, a rokkantság, illetve az egészségkárosodás mértéke elbírálása céljából, illetve a keresőképessé váláshoz rendeltek el. Ha például a munkavállaló rosszullét miatt felkeresi háziorvosát, és közben balesetet szenved, az nem minősül üzemi balesetnek.

Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a munkavállaló munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el. Ezt nevezi a törvény úti balesetnek. Ilyen esetben szükséges vizsgálni, hogy a baleset a munkahely és a lakás közötti legrövidebb úton történt-e, illetve a munkavállaló közvetlenül a munkája befejezése után indult-e haza, továbbá hogy hazaútját magánügyek intézése céljából (pl. bevásárlás, gyermek óvodából történő hazavitele) nem szakította-e meg, akár oly módon is, hogy a legrövidebb útról letért.
A törvény egyértelműen kizárja az üzemi baleset köréből az alábbi eseteket:

a) A balesetet kizárólag a sérült ittassága okozta. Önmagában az a tény, hogy a munkavállaló alkoholt fogyasztott, nem feltétlenül zárja ki az üzemi baleset megállapíthatóságát (például a munkavállaló ittasan közlekedik a munkahelyen, és fejére esik egy munkaeszköz, amitől megsérül).

b)  A munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, az engedély nélküli járműhasználat, a munkahelyi rendbontás során elszenvedett baleset. A „fusizás” tehát kizárja a munkavállalót a baleseti ellátásokból.

c) A lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt baleset.

d) Nem jogosult baleseti ellátásra az a munkavállaló sem, aki sérülését szándékosan okozta, vagy szándékosan késlekedett az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével.

A munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben, így különösen a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri, függetlenül a baleset helyétől és időpontjától, valamint a munkavállaló közrehatásának mértékétől. Az úti balesetek közül csak az számít munkabalesetnek, amit a munkavállaló a munkáltató saját vagy bérelt járműmével szenved el.

A társadalombiztosítási baleseti ellátásra jogosító üzemi baleset tehát egyrészt szélesebb baleseti kört ölel fel, hiszen magában foglalja a munkabalesetnek egyébként nem minősülő, saját gépjárművel elszenvedett úti balesetet. Másrészt szűkebb, mivel nem minden munkabaleset egyben üzemi baleset is.

A munkáltató a tudomására jutott, illetve bejelentett munkabalesetet köteles kivizsgálni, bejelenteni, illetve nyilvántartásba venni. A munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet az üzemi baleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A súlyos munkabalesetet azonnal be kell jelenteni a munkavédelmi hatóságnak. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell.

A bejelentett üzemi baleset tényét a táppénz folyósítására illetékes szerv (kifizetőhely, egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv) bírálja el. A munkáltató lehetősége csak arra terjed ki, hogy a balesetet munkabalesetnek elismeri-e, vagy sem.

A baleset üzemiségének elismerése, illetve elutasítása ugyanakkor nem függhet attól, hogy a munkáltató a balesetet munkabalesetnek elismerte-e. A munkaviszonnyal összefüggő baleset miatt elszenvedett munkavállalói károkért – üzemi vagy munkabalesettől függetlenül - a munkáltató kárfelelőssége természetesen fennáll. Üzemi baleset esetén azonban a társadalombiztosítás által nyújtott ellátást a kártérítés összegéből le kell vonni.

 

 

 

Külföldön éri kár az autót - ezt érdemes tenni

 

autoszektor.hu

 

A helyszíni ügyintézéskor a helyi rendőrséget be kell vonni. Ők dokumentálják a történteket, amit az illetékes biztosítótársasághoz fognak majd eljuttatni.

A tapasztalatok szerint a magyarok még mindig nem elég körültekintően mérik fel a külföldi utazással járó kockázatokat, és csak kint eszmélnek rá, hogy egy baleset, vagy az autó feltörése, akár milliós nagyságrendű költséget is jelenthet, ami azonnal tönkre vághatja az egész utat. Annak érdekében, hogy ne kelljen hasonló problémával szembesülnünk Dr. Vass Gábor, a PBA Praeventio Zrt. szakmai vezetője az alábbi tanácsokat nyújtja.

  • Külföldi nyaraláskor nem éri meg a casco díján spórolni. Kár esetén, casco biztosítás nélkül olyan kiadásaink keletkezhetnek, amelyek elvihetik akár a következő két évre tervezett üdülés költségvetését is.
  • Az utazás előtt időben érdemes tájékozódni a casco kötés feltételeiről, mert ahhoz ma már számos kiegészítő szolgáltatás választható. Ezek közé tartozik a 24 órás asszisztencia vonal, a helyszíni javítás, a lakóhelyre utaztatás, az úti célba juttatás, a csereautó, az éjszakai szállás vagy az autómentővel szállítás.
  • Ha megkötöttük a biztosítást és kint balesetet szenvedünk, vagy feltörték a kocsit, azonnal készítsünk fotót az okostelefonunkkal. Fényképezzük le a kárt, a helyszínt, a környezetet, ahány oldalról, szögből csak lehet a jobb beazonosíthatóság érdekében.
  • A káresemény bekövetkezése után először mindenképp azt a biztosítót tárcsázzuk, ahol a casco-t kötöttük és az ügyintézővel egyeztessünk a teendőkről.
  • Ha olyan autóval mentünk, amelyen még hitel van, akkor a hitelintézetet is értesítsük, mert a bank ebben az esetben közvetlenül a biztosítótársasággal számol el a kárról.
  • A helyszíni ügyintézéskor a helyi rendőrséget be kell vonni. Ők dokumentálják a történteket, amit az illetékes biztosítótársasághoz fognak majd eljuttatni.
  • Az adminisztrációhoz mindenképpen szükséges a részünkről a nemzetközi zöldkártya, a gépjármű forgalmija, a biztosítást igazoló dokumentumok, érvényes vezetői engedély, ha nem saját gépjárművel vagyunk, akkor a kölcsönadási szerződés vagy céges autó esetében az ország elhagyásának jóváhagyó nyilatkozata, illetve az európai baleseti bejelentő, ismertebb nevén a kék-sárga formanyomtatvány, amely az interneten, több nyelven is elérhető.
  • A baleseti bejelentő a baleset jegyzőkönyveként funkciónál. A kitöltése nem jelenti a felelősség elismerését baleset okozása esetén. Két részes, önindigós példány. A károsultat mindig az eredeti példány illeti meg, a károkozóé a másolat, ami azért fontos, mert így utólag nem lehet beleírni, egyéb sérüléseket feltüntetni rajta – írja az autoszektor.hu hírszerkesztője.

 

Amiért csalódás lehet a kártérítés

Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója

2014. augusztus 27. szerda 06:23

Napi Gazdaság Online

Hihetetlenül sokat költenek elavult biztosításra a magyarok, s ezért gyakran meghökkentően alacsony kártérítési összeget kapnak. A kifizetés utáni csalódás és a biztosítókkal szembeni bizalmatlanság érthető. A magyarázat: a hazai biztosítási kultúra messze elmarad az európai normától, illetve az ügyfélhibák is rendszeresek.

Szükséges rossznak tartják a magyarok a biztosítást, úgy vannak vele, mint a fogorvossal: legyünk túl rajta, és gyorsan felejtsük el, lehetőleg minél hosszabb időre. A szerződések többsége az aláírás után legközelebb csak akkor kerül elő a „ládafiából”, amikor megtörtént a baj, például tűz ütött ki, elvitte a víz az értékeket, kirabolták a lakást, vagy éppen a vihar tett kárt az ingatlanban. Akinek van biztosítása, az ilyenkor megkönnyebbülten benyújtja a számlát. A kártérítési összeg azonban gyakran nagy csalódás, mert mélyen alatta van a valós veszteségnek, s a legtöbb károsult ilyenkor méltatlankodva mutogat a biztosítóra. Pedig nem történik más, csak az, hogy a megsemmisült, megrongálódott ingóság árát a szerződéskötéskor feltüntetett értéken fizetik ki. És ha ez az érték alacsony, akkor a kártérítés is az.

Elavult termékek

Általános tapasztalat szerint a magyarokat csak nehezen lehet rábírni arra, hogy legalább 2–5 évente frissítsék, az időközben megváltozott helyzethez, a valós értékekhez igazítsák a szerződésüket, miközben ez számos külföldi országban rendszeres, „normális” gyakorlat, az ügyfél jól felfogott érdeke. Az is döbbenetes hazai jelenség, s általában már csak a „pénztárnál” derül ki, hogy a károsultaknak fogalmuk sincs arról, mi van a szerződésükben, milyen káreseményért mennyit várhatnak a biztosítótól. Felmérések szerint a magyarok átlagosan 2-3 évente vesznek új számítógépet, 5 évente cserélnek valami más műszaki háztartási, elektronikai berendezést is a lakásban, de tízből legfeljebb két embernek jut eszébe, hogy ugyanezzel a lendülettel a biztosítóját is felkeresse azzal, hogy az aktuális vagyonnak megfelelően módosítsák a szerződést. A hazai biztosítási gyakorlatban ez a leggyakoribb ügyfélhiba. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy az értéknöveléssel arányosan emelkedik a havi díj is, erre pedig már nincs pénz. A magyarok többsége még mindig nem hiszi el, hogy az új konstrukciók jóval olcsóbbak és jobbak, mint az 5-10 évvel ezelőtti kínálat. Ez a magyarázat arra, hogy sokan régi, korszerűtlen és drága biztosítást fizetnek. Így aztán nem csoda, hogy a családi költségvetésből elsőként a biztosítási díjat húzzák ki, ha spórolni kell.

Akarom is, meg nem is

Az elektronikus kommunikáció a biztosítás terén is forradalmi változást eredményezett, a fiatalabb korosztály lelkesen igénybe is veszi ezt a – sok esetben jelentős díjcsökkentést eredményező – lehetőséget. Legalábbis elvileg. De ennek a módszernek is megvannak a buktatói. Odáig már egyre többen eljutnak, hogy interneten keresztül, online keresik és kötik a számukra legmegfelelőbb biztosítást, s a kedvezőbb havidíj miatt „beikszelik” az elektronikus levelezés engedélyezését. Ezt azonban később egy figyelmetlen mozdulattal letiltják, vagy nem veszik észre, hogy a levélszemétbe kerültek a biztosítással kapcsolatos értesítések, s így gyakorlatilag semmiféle kapcsolat nincs a céggel.

De az ügyfelek jelentős része szándékosan rossz e-mail-címet ad meg – mondván, ne zavarja őket illetéktelenül senki –, s ezért soha nem jut el hozzájuk semmiféle információ a saját biztosításukról, nem kapnak figyelmeztetést a díjfizetési elmaradásról, sőt még arról sem, hogy a biztosító felmondta a szerződést. Ezeket az ügyfeleket egy „káresemény” után villámcsapásként éri, hogy nem csak biztosításuk nincs, de úgynevezett fedezetlenségi díjjal, komoly összeggel tartoznak az időközben már felmondott szerződés után a szolgáltatónak.

A sötét korszak vége

A hazai biztosítás terén lezárult egy sötét, információhiányos korszak, ma már nem tudna talpon maradni az a cég, amelyik „az ügyfél van értünk” elv szerint működik, s nem az a célja, hogy minél jobban kiszolgálja az embereket. Egyetlen hazai biztosító sem engedheti meg magának azt, hogy félig informált, alulképzett ügynökök árulják a „termékeit” drágán, minden felesleges tételt az ügyfélre sózva. Az ilyen biztosító gyorsan alulmarad a versenyben, hiszen az interneten percek alatt kiderül, melyik cég, mit, mennyiért kínál. Leáldozóban van a csupán egy-két biztosító termékeit kínáló ügynököknek is, őket már csak bizonyos, nehezen összehasonlítható tételek szabályozatlansága, s az interneten járatlan ügyfelek tartják bent a rendszerben. A folyamatosan javuló és egyre inkább ügyfélközpontú jogszabályi háttérnek köszönhetően ma már a korábbinál jóval átláthatóbbak a komplex biztosítási termékek közötti különbségek. Érdemes utánanézni a lehetőségeknek és összehasonlítani az ajánlatokat!

 

 

 

 

Dégi József hirdetései az Apróhirdetésingyen.hu-n.

 


© Minden jog fenntartva.